Ut�lag persze k�nny� okosnak lenni, de tulajdonk�ppen az lett volna a furcsa, ha a Ferrari a Hungaroringen nem arat ki�t�ses gy�zelmet. A tavalyi fiask� ut�n, amikor Fernando Alonso egy k�nnyed t�ncl�p�ssel megker�lte Michael Schumacher aut�j�t, a Ferrari j�tt az ellenfeleknek ezzel a h�tv�gi er�demonstr�ci�val. Ahogy Sepangban, �gy a Hungaringen is cs�r�j�ban kellett elfojtaniuk a t�bbiek pr�b�lkoz�sait, mert nincs ann�l hat�sosabb, mint akkor �s ott csap�st m�rni r�juk, amikor �s ahol azt a legkev�sb� v�rj�k. Magyarorsz�gi produkci�j�val a Ferrari tudatosan demoraliz�lta a kih�v�it, akik most m�lt�n �rezhetik �gy, hogy ha itt nem siker�lt legy�zni�k Schumachert �s t�rsait, legk�zelebb m�r pr�b�lkozniuk sem �rdemes vele (a sepangi m�sorsz�m hasonl� hat�sa mostan�ig kitartott).

Az el�ad�s t�k�letesen siker�lt. Michael Schumacher a h�tv�gi legels� m�rt k�r�vel azonnal 2.4 m�sodpercet (!) vert az addigi legjobb id�eredm�nyre, Rubens Barrichello a szombati el�kvalifik�ci�n 1:18.436-tal olyan etalont �ll�tott fel, aminek a t�bbiek nyom�ba sem �rhettek, azt�n Schumacher az id�m�r�n laz�n leny�lta az els� rajtkock�t. Az nem k�l�n�sebben meglep�, hogy a Ferrari a versenyen egy teljes m�sodperccel gyorsabb volt mindenki m�sn�l (ezt megszokhattuk); a csapat sz�m�ra az hozta az igazi �tt�r�st, hogy edz�sk�r�lm�nyek k�z�tt, egyetlen k�rben is produk�lni tudt�k a k�l�nbs�get, mert erre a Bridgestone-ok eddig nem voltak alkalmasak.

Ezek ut�n aligha k�ts�ges, hogy - ami a versenyz�st illeti - jelenleg mindenben a Ferrari-Bridgestone-Schumacher triumvir�tus a legjobb. Az �rdem pedig teljes m�rt�kben �ket illeti meg, azt a hihetetlen�l alapos, lelkiismeretes, megalkuv�st nem t�r� munk�t dics�ri, amit a csapat valamennyi tagja v�gez Jean Todt�l a legutols� szerel�ig. A t�lzott siker persze n�pszer�tlen, mindig is az volt. Manaps�g divatos szidni a Ferrarit, mert hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi mindenen mentek kereszt�l az 1979 �s 2000 k�z�tti �ns�ges �vekben. Amikor fintorgunk Schumacher �jabb, x+1-edik gy�zelm�n, jusson esz�nkbe, hogy ez m�g "csak" az �t�dik igaz�n sikeres szezonja a Ferrarin�l; el�tte (ha 2000-et nyilv�nval� okokb�l ide is, oda is besz�m�tjuk) pontosan ugyanennyi neh�z, v�rakoz�sokkal teli id�nyt versenyzett v�gig �ri�si nyom�ssal a v�llain. Amikor 1996-ban a Ferrarihoz szeg�d�tt, Schumacher kock�zatos befektet�sre sz�nta el mag�t: elhagyott egy olyan csapatot (a Benettont), ahol nagy val�sz�n�s�ggel ism�t vil�gbajnok lehetett volna, egy olyan�rt, amelyr�l tudta, hogy kezdetben sok�ig csak k�szk�dni fog. Senkit�l nem kapott r� garanci�t, hogy ez a befektet�s megt�r�l, �s el�g az Eddie Irvine/Jaguar vagy Jacques Villeneuve/BAR p�ld�kra gondolni, ha l�tni akarjuk, mit veszthetett volna. Aki� a kock�zat, az� a siker - ez �gy m�lt�nyos.

Ann�l is ink�bb, hogy Schumacher nem egyszer�en m�sok kez�be adta a sors�t, hanem maga is tev�kenyen r�szt vett az alak�t�s�ban. A h�tv�g�n megk�rdeztem Pierre Dupasquier-t, a Michelin f�guruj�t, hogy osztja-e azt a k�zkelet� v�lem�nyt, amely szerint a Ferrari k�pess�geinek val�di m�rc�je Barrichello teljes�tm�nye, a t�bblet pedig Schumachernek k�sz�nhet�. Azt felelte, sokkal rosszabb a helyzet, mert a Ferrari Schumacher n�lk�l sohasem jutott volna el id�ig, azaz a hozz�j�rul�sa h�j�n Barrichello most erre sem lenne k�pes. Ami term�szetesen nem cs�kkenti a csapat �rdemeit; ebben a g�pezetben minden egyes csavarnak megvan a maga szerepe, de alapvet�en a perfekcionista szellemis�g az, ami a f� hajt�er�t biztos�tja. J�l p�ld�zza ezt a Shell szerepe a Ferrarin�l. A t�bbi alakulat v�geredm�nyben kasztni-motor-aut� h�rmasban gondolkodik, a Ferrari az egyetlen, amely kiemelt k�r�ltekint�ssel kezeli a benzin �s a ken�anyagok k�rd�s�t. Ez nem puszta PR: a Shellnek kihelyezett laborat�riuma van a nagyd�jak helysz�n�n, �s az ott dolgoz� h�rom szakembernek komoly szerep jut abban, hogy a t�m�r benzinnek k�sz�nhet�en a Ferrari a vet�lyt�rsak aut�in�l kevesebbet fogyaszt, ami azt�n hat�konyabb boxtaktik�t tesz lehet�v�. A maranell�i g�pezet sz�ntelen�l ugyanolyan alaposs�ggal dolgozik, f�ggetlen�l att�l, hogy �ppen mekkora a csapat el�nye, de er�ny�k a m�rt�ktart�s is, sohasem ragadtatj�k magukat t�lkap�sokra (Schumacher p�ld�ul sim�n revansot vehetett volna Alons�n azzal, hogy lek�r�zi, mert k�nnyed�n aut�zott 1:19-es k�r�ket, 42 k�re m�gis 1:20.5-n�l lassabb volt; az �rzelem ugyanis nem kerekedhet az �rtelem f�l�).

Am�g a t�bbiek nem akn�zz�k ki ugyanilyen hat�konys�ggal a saj�t er�forr�saikat, egy sz�t sem sz�lhatnak. A baj csak az, hogy a Ferrarinak most maradt �t versenye, amit l�nyeg�ben t�t n�lk�l csin�lhatnak v�gig; ez pedig 2005-re ism�t �ket hozza l�p�sel�nybe.

Most, hogy ennyit m�ltattuk a Ferrari munk�j�t, �rdemes aluln�zetb�l is r�pillantanunk egy kicsit a sikereikre. �vtizedekig igaz volt, hogy a Ferrari sikere a Forma-1 sikere is; ez a t�zis azonban, �gy v�lem, mostanra er�sen k�ts�gess� v�lt. Ha nagyon egyszer�en akarjuk feltenni a k�rd�st: a m�rt�ktelen professzionalizmus nem �li-e ki teljesen az �lvezetet a sportb�l?

Egyik koll�g�m �pp a h�tv�g�n emlegetett egy j�pofa f�nyk�pet, amelyen Teddy Mayer �s Carlos Reutemann l�that�, mik�zben egy McLaren oldal�n �lve d�m�znak. K�pzelj�k el ugyanezt ma, Ron Dennis-szel �s Michael Schumacherrel! Tal�n bennem van a hiba, de nekem nem megy...

Hogy mi v�ltozott az 1970-es �vek �ta? Egyszer� lenne azzal elint�zni a k�rd�st, hogy a Forma-1 - mint minden profi sport - el�zletiesedett, a t�k�vel p�rhuzamosan megn�tt a t�t is, blablabla. Ez mind igaz, azonban �sszetettebb a helyzet. �rz�sem szerint az t�rt�nt, mint a r�gi viccb�l ismert k�t cip�bolttal: am�g mindkett� ugyanannyi�rt adja a port�k�j�t, marad az egyens�ly, de amint az egyik cs�kkenti az �rat, nincs meg�ll�s, az �rversenyt t�bb� lehetetlen k�zben tartani. Harminc �vvel ezel�tt a versenyz�s olyan szenved�ly volt, mint a b�lyeggy�jt�s vagy a c�ll�v�szet; megsz�llotts�g kellett hozz�, de mivel a pil�t�k im�dtak �lni (a sz� mindenre kiterjed� �rtelm�ben), csak - mondjuk - 70%-ban koncentr�ltak r�, a marad�k 30%-ot meghagyt�k egy�b sz�rakoz�sra. Ez mindaddig m�k�d�tt is, am�g valaki nem kezdte el 71%-ra emelni a versenyz�sre ir�nyul� figyelm�t, mert akkor a t�bbiek k�nytelenek voltak fell�pni 72%-ra, �s �gy tov�bb (aki pedig nem tudta ezt megtenni, a term�szetes kiv�laszt�d�s �ldozat�ul esett). Igen �m, de a pil�t�k karakter�t legink�bb �ppen az a bizonyos 30% jelen�tette meg a k�z�ns�g sz�m�ra, ha �gy tetszik, azt szerett�k vagy ut�lt�k benn�k az emberek. Ebb�l a 30%-b�l pedig m�ra legfeljebb 1% maradt, �s az is a k�zismerten elidegen�t� TV-k�perny�k�n kereszt�l jelenik meg, a k�z�ns�g teh�t h�s-v�r emberek helyett legfeljebb robotokat l�t, azokat is ritk�n.

Amikor megk�rdeztem t�le, hogy k�zelebb kell-e hozni a Forma-1-et a rajong�khoz, Mark Webber - akinek id�n t�bb erre ir�nyul� t�rekv�se is volt - meglepet�semre nem v�laszolt egy�rtelm� igennel. Azzal �rvelt, hogy nem szabad mindenkit a versenyz�k k�zel�be engedni, mert k�l�nben azok sem fogj�k k�l�nlegesnek �rezni magukat, akiknek siker�l. M�gis milyen hozz��ll�s ez?! Annak idej�n nem az�rt akartunk tal�lkozni Ayrton Senn�val vagy Nigel Mansellel, hogy k�l�nlegesnek �rezz�k magunkat, hanem az�rt, hogy legyen r�luk szem�lyes benyom�sunk, �s lehet�s�g szerint megismerj�k �ket. Egy�bk�nt meg minek k�pzeli mag�t ez h�sz ember, ha azt hiszik, valaki m�r att�l k�l�nlegess� v�lik, hogy tal�lkozik vel�k? Az aut�sport mindig az eg�r�l sz�lt, id�ig rendben van, de az �nhitts�gnek is van hat�ra� Az exkluzivit�s pedig a sajt� ig�nye, nem a k�z�ns�g�.

Elfogadom, hogy sohasem fogjuk l�tni, amint Dennis �s Schumacher egy�tt d�m�zik az MP4-19B oldaldoboz�n. A vil�g megv�ltozott, ezen hi�baval� keseregni, �m ha n�pszer� akar maradni, a Forma-1-nek sz�rakoztat�nak kell lennie, �s ez igen neh�z an�lk�l, hogy legal�bb a szerepl�i annak tal�lj�k. A versenyz�k pedig �vek �ta m�g a paddock-ban is szinte �gy bujk�lnak, hogy t�vcs�ves pusk�val sem lehet megtal�lni �ket.

Visszakanyarodva oda, ahonnan indult a gondolatmenet: nem, nem teljesen a Ferrari hib�ja, hogy a Forma-1-en eluralkodott a professzionalizmus. �k csak megtett�k a k�vetkez� l�p�st egy olyan �ton, amely �vtizedekkel ezel�tt kezd�d�tt, de amir�l egyre kev�sb� tudom, meddig tarthat �s hova vezethet m�g. J�l eml�kszem, milyen j�l mulattam, amikor nyolc �vvel ezel�tt Hockenheimban tan�ja voltam, hogy a Minardi szerel�i este a kivil�g�tott c�legyenesben fociztak nevetg�lve, mik�zben a boxutca fal�ra odavetett kazett�s magn�b�l sz�lt a zene; mai szemmel n�zve m�r ez is elk�pzelhetetlennek t�nik.

�s m�gis: mi ebben olyan elk�pzelhetetlen? Sz�lljunk magunkba...

Ego k�rd�se persze az is, ahogy Jenson Button �tsomford�lt a Williamshez. Nem �ll sz�nd�komban t�l sok bet�t pazarolni a t�m�ra, mert ler�gott csont, �s t�ls�gosan szigor� v�lem�nyt sem akarok nyilv�n�tani, hiszen nem ismerhetek minden r�szletet.

De: manaps�g minden Forma-1-es ist�ll�nak sz�ks�ge van egy z�szl�viv�re, egy olyan versenyz�re, aki motiv�lja a csapatot abban az �rtelemben, hogy a sr�cok a p�ly�n, a boxban, a gy�rban egyt�l-egyig sz�vesen izzadtra dolgozz�k magukat a siker��rt - csakis az�rt, mert hisznek benne. Michael Schumacher esete a Bennettonnal meg a Ferrarival t�k�letesen bebizony�totta, hogy hossz� t�von ez a gy�zelem kulcsa; Flavio Briatore most ezt pr�b�lja elj�tszani Fernando Alons�val, �s David Richardsnak ez volt a terve Jenson Buttonnal.

Ennek sz�mtalan el�nye van a versenyz� sz�m�ra, amit azonban nem adnak ingyen, mert felel�ss�ggel is j�r sz�m�ra. Ha �gy tetszik: nem tojhat magasr�l annak a 3-400 embernek a fej�re, akik �rte dolgoznak hajnalt�l napestig. Button pedig ezt tette, �s ezzel kih�zta a talajt a BAR l�ba al�l. Mostant�l teljesen mindegy, hogy megy-e vagy marad, mert soha t�bb� nem lesz k�pes �gy �szt�k�lni a csapatot, mint eddig. Az eg�szben az a legfelh�bor�t�bb, hogy nem k�z�lte el�re a sz�nd�k�t a f�n�keivel; Richards a Frank Williamst�l kapott faxb�l �rtes�lt a t�rt�ntekr�l (�s ut�na elk�vetett n�h�ny meggondolatlans�got, de ez egy m�sik t�rt�net). Ezek ut�n nagyon rem�lem, hogy Button �s menedzsmentje csakis az�rt j�rt el �gy, mert nem volt m�s v�laszt�suk, azaz nem akartak lehet�s�get hagyni a BAR-nak a szerz�d�sben hagyott r�s bet�m�s�re.

A sztori mindenesetre sokat el�rul arr�l, hogy a versenyz�k mennyire tartj�k fontosnak a saj�t szerep�ket a csapaton bel�l. Button nyilv�nval�an az eg�sz BAR f�l� helyezi mag�t, �s megfeledkezik r�la, hogy a h�tt�rben �rte dolgoz� emberek n�lk�l nem jutott volna el id�ig. Tartozik nekik; ez nem a legjobb m�dja a t�rleszt�snek.

Egyesek azzal igyekeztek a v�delm�re kelni, hogy egy versenyz� p�lyafut�sa r�vid, ez�rt nem engedhet meg mag�nak vakv�g�nyokat. �n azonban �gy gondolom, nincs kir�lyi �t, semmit sem adnak ingyen, �s aki nem hajland� v�llalni a kock�zatot, nem �rdemli meg a sikert sem. L�sd Michael Schumacher; mi lett volna, ha k�t �v ut�n elj�n a Ferrarit�l? Sem �, sem a csapata nem tartana itt.