] A5
Kell a j� p�lya A Forma-1-ben manaps�g az �lland� szab�lym�dos�t�sok k�rd�se veri fel a legnagyobb port, amit�l a jelek szerint tal�n meg is vakultunk kiss�. Pedig a N�met Nagyd�j felnyithatta a szem�nket: hi�ba cs�kkentj�k az aerodinamika szerep�t, hi�ba igyeksz�nk rontani a gumik tapad�s�t, mert ha nem v�ltoztatunk a versenyp�ly�k adotts�gain, aligha lesz r�sz�nk t�bb el�z�sben. A szab�lym�dos�t�sok h�rom f� motiv�ci�ja - a k�lts�gcs�kkent�s, a biztons�g jav�t�sa �s a k�zdelem l�tv�nyosabb� t�tele - k�z�l a k�z�ns�get legink�bb az utols� �rinti k�zvetlen�l, mert a t�bbi fontos ugyan, m�gis ink�bb a Forma-1 bel�gyei k�z� tartozik. M�r t�bbsz�r kifejtettem, hogy egy �tlagos n�z� szerintem semmit sem venne �szre abb�l a n�h�ny sz�zal�kos teljes�tm�nycs�kken�sb�l, amit a motorokra vonatkoz� szigor�t�sok, vagy az aerodinamik�t �rint� v�ltoztat�sok (pl. a diff�zor m�retkorl�toz�sa) id�zn�nek el�. Ellenben egy j� kis adok-kapok, a'la Button-Alonso Hockenheimban, igenis megmozgatja az emberek fant�zi�j�t. A kiad�sokat kord�ban kell tartani, hogy a Forma-1 gazdas�gilag is �letk�pes maradjon; a versenyz�k biztons�g�ra vigy�zni kell, hiszen az ember�let szent, �s k�l�nben is, a k�zv�lem�ny manaps�g j�val finny�sabb, mint hajdan�n, amikor m�g mindennaposak voltak a hal�los balesetek; �m mindez mit sem �r, ha a k�zdelem nem k�ti le a k�z�ns�g figyelm�t. Ez a k�rd�s az�rt v�lt aktu�liss� a h�tv�g�n, mert Hockenheimban v�gre olyan versenyt l�thattunk, amely ut�n senki sem panaszkodhatott az el�z�sek hi�ny�ra. A rend kedv��rt alaposan �ttanulm�nyoztam a futamr�l k�sz�lt, hivatalos jegyz�k�nyveket, �s nem kevesebb, mint 27 el�z�st sz�moltam �ssze. Ezek egyt�l egyig a p�ly�n zajlottak le: nem csak a boxban, hanem a rajt ut�ni kavarod�sban t�rt�nt poz�ci�cser�ket is figyelmen k�v�l hagytam. Persze hozz�vet�leges adatr�l van sz�, a val�s�gban valamivel t�bb el�z�s is lehetett, ez azonban a l�nyegen nem v�ltoztat: �tlagosan a versenynek kb. minden harmadik perc�re jutott egy. Mindennek sz�momra k�t tanuls�ga van. Az egyik, hogy az izgalmasabb k�zdelemhez nem el�g az aut�kon v�ltoztatni, mert a p�lya adotts�gainak �ri�si szerepe van a versenyz�s min�s�g�ben. A sk�la ellent�tes oldal�n szerepl� Monac�ban - ami ugyan mai m�rc�vel nem sz�m�t tipikus F1-es p�ly�nak, az �ll�t�s al�t�maszt�s�ra azonban t�k�letesen megfelel - id�n �sszesen �t el�z�s volt. Pedig az aut�kra vonatkoz� technikai el��r�sok ott is ugyanazok voltak, mint Hockenheimban. QED - mit kellene m�g bizony�tanunk? Hogy Monac�ban mi�rt ritk�bb az el�z�s, mint egy Minardi az els� rajtsorban, j�l tudjuk. Az viszont �rdekesebb k�rd�s, hogy Hockenheimban mi�rt volt bel�le olyan sok. Nos, el�sz�r is az�rt, mert vonalvezet�se miatt a p�ly�n viszonylag csek�ly az aerodinamika szerepe, azaz az aut�k egy vet�lyt�rsuk m�g�tt haladva a leszor�t� er� megszokottn�l csek�lyebb sz�zal�k�t vesz�tik el. Azt�n az�rt, mert Hockenheimet 2002-ben a modern ir�nyelveknek megfelel�en alak�tott�k �t: megtal�lhat� rajta az a hossz� kv�zi-egyenes (a Parabolika) majd az azt k�vet� hajt�kanyar, ami el�seg�ti az el�z�seket, s ami hovatov�bb Hermann Tilke v�djegy�v� v�lt (Tilke ugyanezt a fog�st alkalmazta Sepangban, Bahreinben �s Sanghajban is). Emellett nem mell�kes az sem, hogy az aszfaltcs�k el�g sz�les. A p�lya adotts�gai mellett term�szetesen m�s t�nyez�knek is szerep�k volt abban, hogy a k�zdelem izgalmass� v�lt; nem utols�sorban annak, hogy t�bb gyors aut� - pl. a k�t BAR �s Barrichello Ferrarija - a k�z�pmez�nybe ker�lt. A 27 el�z�sb�l 14-et �k h�rman hajtottak v�gre (Barrichello hetet, Sato n�gyet, Button h�rmat). Az egyszer� gondolatmenet v�g�llom�sa az a k�vetkeztet�s, hogy a tervezett szab�lym�dos�t�sok vajmi keveset �rnek, ha nem terjesztj�k ki azokat valamilyen form�ban a p�ly�kra is. Sokat keserg�nk, mert a technol�gia m�ra t�l modernn� v�lt, �s elnyomta az emberi t�nyez� szerep�t, �m k�zben hajlamosak vagyunk megfeledkezni r�la, hogy az elm�lt h�szegyn�h�ny �vben bizony a p�ly�k is alaposan megv�ltoztak. Pedig a k�zdelem alaphangj�t meghat�roz� peremfelt�telek k�z� nem csak a technikai szab�lyzat, hanem az adott verseny helysz�ne is beletartozik. Sajnos azonban m�r a technikai- �s sportszab�lyzatot is el�g neh�z �tvari�lni, holott abban a j�tszm�ban "csak" a csapatok �s az FIA vesznek r�szt - a p�ly�k �t�p�t�se viszont enn�l is l�nyegesen bonyolultabb k�rd�s. Az ugyanis hihetetlen�l sok p�nzbe ker�l (eml�kezz�nk vissza, hogy a Hungaroring kifejezetten szer�ny l�pt�k� �talak�t�sa is milli�rdos beruh�z�s volt), �s nem t�r�l meg, hiszen a Forma-1 �vente legfeljebb egyszer t�r vissza a p�ly�ra. Nem v�rhat� el az �zemeltet�kt�l, hogy csup�n ez�rt doll�rmilli�kat ford�tsanak az �talak�t�sra. A hockenheimi verseny m�sik tanuls�gak�nt azt sz�rtem le, hogy a TV-k�zvet�t�s sz�nvonal�t jav�tani kell, mert en�lk�l a n�z�k �gyis elfordulnak a sorozatt�l, �s k�l�nben is, egy�rtelm�en ez a legolcs�bb m�dja a k�zdelem feldob�s�nak. Egy TV-n�z� h�nyat l�thatott a 27 el�z�sb�l? A t�red�k�t. �gy aligha csoda, hogy az emberek hi�nyolj�k a klasszikus p�rharcokat. *** N�h�ny el�z�st az�rt mindenki l�thatott, �s n�melyik biztosan sok�ig eml�kezetes marad. A magam r�sz�r�l Takuma Sat�nak adtam a sz�ps�gd�jat az�rt a man�ver�rt, amit Jarno Trulli Renault-j�n hajtott v�gre a 26. k�rben. Mark Webber n�h�ny pillanattal k�s�bbi beb�j�sa sem volt utols�, de ahogy Sato egy j�form�n nem is l�tez� r�sbe er�szakolta be BAR-Hond�j�t a Parabolika k�ls� �v�n, att�l leesett az �llam. Az ilyen el�z�sek mostan�ban k�l�n�sen ritk�k, mert nagy sebess�gn�l m�r v�gk�pp a versenyz�k fej�re n� az aerodinamika, Sato azonban megmutatta, hogy kell� r�men�ss�ggel �rdemes megkock�ztatni �ket. Mostanra egy�rtelm�v� v�lt: Juan-Pablo Montoya ut�n �jabb el�z�skir�ly sz�letett. Jenson Button �s Fernando Alonso csiki-csukija k�zben a klasszikus p�rharcok sor�ba illeszkedett. Igen tanuls�gos volt, hogy Alonso j�form�n minden k�rben elrontotta a hajt�t, m�gis eg�szen addig maga m�g�tt tudta tartani Buttont, am�g az ravaszul r� nem k�nyszer�tette az �vcser�re. Hi�ba no, a Renault motorvez�rl�s�nek nem akad p�rja. *** Hockenheimra v�gre k�rvonalaz�dott a 2005-�s mez�ny d�nt� r�sze, mert miut�n Jarno Trulli vas�rnap �nszorgalomb�l bejelentette, hogy elhagyja a Renault-t, bizonyoss� v�lt, hogy Giancarlo Fisichella a Renault-n�l, Mark Webber pedig a Williamsn�l folytatja a p�lyafut�s�t. Az esem�nyek v�g�re feltehet�en n�h�ny pillanat alatt ker�lt pont, Trulli ugyanis p�nteken m�g azt nyilatkozta, szeretne a Renault-n�l maradni. Igaz, hozz�tette, hogy akkor "el kellene fogadnom n�h�ny olyan felt�telt is, ami nincs �nyemre." K�t nappal k�s�bb bejelentette a t�voz�s�t. Trullit eddig Flavio Briatore c�ge menedzselte, az ut�bbi id�ben azonban m�r egyed�l t�rgyal a potenci�lis munkaad�ival - feltehet�en a Toyot�val. B�r a neve a Williamsn�l is felmer�lt, mivel Mike Gascoyne �s a m�r leigazolt Ralf Schumacher is sokat sejtet�en nyilatkozott r�la, val�sz�n�nek t�nik, hogy a Toyot�n�l k�t ki. B�r a magam r�sz�r�l korainak tartom, hogy a Toyota szt�rokat szerz�dtessen, mindez az�rt �rdekes, mert a Ferrari ut�n az � csapatuk lesz az, ahol a versenyz�k egy�tt a legt�bb (a jelenlegi �ll�s szerint h�t) futamgy�zelemmel dicsekedhetnek. Egy Ralf Schumacher-Trulli fel�ll�s nem (sokkal) kev�sb� izgalmas, mint egy R�ikk�nen-Montoya, vagy egy Alonso-Fisichella p�ros. Ha Gascoyne 2005-re v�gre �t�k�pes aut�t tervez, �s - ahogy a paddockban rebesgetik - siker�l elcs�b�tania a Renault-t�l kor�bbi koll�g�j�t, az R24-et meg�lmod� Mark Smith-t, Schumacher �s Trulli man�vere kifizet�dhet. A Hockenheimban deb�t�l� TF104B egyel�re nem t�nt vil�gmegv�lt� konstrukci�nak, de mivel el�z�leg nem is tudt�k alaposan kipr�b�lni, ink�bb v�rjunk egy-k�t nagyd�jat, miel�tt kimondjuk r�la a v�gs� �t�letet! El�bb-ut�bb a Toyot�n�l is �ssze�llnak az �p�t�kock�k. Egy kis kit�r� Ralf Schumacherr�l: ugyan minden erej�vel igyekezett c�folni, hogy a b�tyja ferraris �tigazol�s�t pr�b�lja lekoppintani (Michael = Ralf, Ferrari = Toyota), a nyilatkozat�val el�rulta mag�t. F�leg az a mondata �t�tt sz�get az ember fej�be, amely szerint "�rdekes lesz a jelenlegin�l t�bb r�szt v�llalni a dolgokb�l", hiszen a Michael-Ferrari siker kulcsa k�zismerten a versenyz� �s a csapat k�z�tti, p�ratlanul szoros egy�ttm�k�d�s. Annyit az�rt tegy�nk hozz�, hogy a h�tt�rb�l Willi Weber mozgatja a sz�lakat; Ralfnak mag�t�l biztosan nem jutott esz�be a Toyot�hoz szerz�dni, mert - mint minden aut�versenyz� - az aktu�lisan legjobb lehet�s�get (azaz: a Williamst) v�lasztotta volna. Sokan furcs�llt�k, amikor kider�lt, hogy Fisichella hajland� visszat�rni a Renault-hoz, ahhoz a csapathoz, ahonnan 2001 v�g�n - ne sz�p�ts�k - kihaj�tott�k Trulli (�s Briatore) kedv��rt. Holott ebben a man�verben van r�ci�. Egyr�szt, ha a jelenlegi helyzetb�l indulunk ki, a Renault m�r a teljes�tm�ny szempontj�b�l is jobb v�laszt�snak t�nik a Williamsn�l, amely legfeljebb a hagyom�nyai alapj�n lehet vonz�. M�sr�szt Fisichella a Renault-n�l ismeri a leend� munkat�rsai d�nt� r�sz�t, azaz k�nnyebben beilleszkedhet k�z�j�k. �s v�g�l: kellemes, de nem t�l robusztus szem�lyis�g�hez szint�n jobban illik a Renault, mint a Williams, ahol vajmi keveset t�r�dnek a versenyz�k lelki probl�m�ival. Ugyanezen a vonalon maradva az�rt jegyezz�k meg, hogy Webber viszont a karakter�b�l kiindulva ide�lis Williams-pil�t�nak t�nik. Ha Mika H�kkinent vagy Jacques Villeneuve-�t szerezn�k meg mell�, a 2005-�s mez�ny negyedik hiper�rdekes p�rosa alakulna ki, enn�l azonban val�sz�n�bb, hogy Anthony Davidson vagy Nick Heidfeld lesz Webber csapatt�rsa. Antonio Pizzonia Hockenheimban t�rhet�en teljes�tett (az els� id�m�r�n futott, 1:13.422-es k�re a h�tv�ge harmadik leggyorsabbja volt), �m a jelenlegi Williams-szel balszerencs�j�re k�ptelens�g vak�t�t villantani, ez�rt k�ts�ges, hogy a szerepl�s�vel kih�zta a k�ty�b�l a p�lyafut�s�t.