R�g�ta nem volt m�r olyan, hogy a k�t �sellens�g h�vei egyszerre �r�lhettek valaminek, de a Ferrarival jobb nem is t�rt�nhetett volna, mint hogy a McLaren v�gre - �s, tegy�k hozz�: minden v�rakoz�s ellen�re - mag�ra tal�l.

Miel�tt r�t�rn�k a McLaren r�g�ta v�rt, �s term�szetesen �r�mteli felt�mad�s�ra, annyit megjegyezn�k, hogy a Ferrari nagyszer�en alkalmazza a j�l bev�lt "Oszd meg, �s uralkodj!" elvet. A maranell�i ist�ll� r�szben azzal alapozta meg az uralm�t, hogy 2002-t�l siker�lt �tk�nyszer�tenie a McLarent is a Michelin-t�borba, azaz a Bridgestone egyed�li �lcsapat�v� v�lt. Ez a h�z�s 2002-ben marad�ktalanul bev�lt, a tavalyi esem�nyek azonban azt l�tszottak igazolni, hogy hossz� t�von nem volt kifizet�d�. �gy t�nt, a fejleszt�sek szempontj�b�l h�tr�ny, ha a gumisz�ll�t�nak nagyr�szt egyetlen partner�re kell t�maszkodnia, id�n azonban ism�t a Bridgestone politik�ja mellett sz�lnak az �rvek. A michelinesek egym�s orra el�l lopkodj�k el a pontokat; a McLaren a Ferrarival szembeni 142 pontos h�tr�ny�t m�r elvileg sem dolgozhatja le, a konstrukt�ri gy�zelemre matematikailag m�g es�lyes Renault-t �s BAR-t viszont hamar ki�theti a nyeregb�l az �sszetettben. A Ferrarinak id�n minden �sszej�n.

A McLarennek eddig ezzel szemben semmi nem j�tt �ssze, �s kevesen hittek benne, hogy ebben az �vben talpra tudnak �llni. Ez m�g szombaton sem t�nt biztosnak, amikor Kimi R�ikk�nen megszerezte a pole-t; elv�gre a McLaren a t�bbi csapatn�l is jobban szereti leny�g�zni a szponzorokat, �s kev�s benzinnel manaps�g szinte b�rki landolhat az els� rajtkock�ban. Hogy R�ikk�nen m�snap r�c�folt a k�tked�kre, az�rt k�l�n�sen nagy sz�, mert Magny-Cours �ta nem volt lehet�s�g tesztel�sre, �s az MP4-19B ott a hosszabb menetekben m�g nem bizonyult el�g gyorsnak - egy h�ttel k�s�bb m�gis remek�l szuper�lt.

Egyetlen verseny alapj�n persze korai lenne a McLaren �jj�sz�let�s�t �nnepelni, m�gis �gy t�nik, a szezon utols� harmad�ban �k vehetik �t a staf�tabotot a BAR-t�l a Ferrari �ld�z�s�ben. A N�rburgringen mindk�t aut�juk kiesett, az az�ta eltelt n�gy futamot viszont mind R�ikk�nen, mind David Coulthard befejezte, ami al�t�masztja a Norbert Haugnak azt a h�tv�gi �ll�t�s�t, hogy a Mercedes motorral kapcsolatos megb�zhat�s�gi probl�m�kat siker�lt orvosolni. Ahogy id�n szinte mindig, Silverstone-ban is a McLaren edzett a legkevesebb, �sszesen 406 km-t (a Toyota �sszehasonl�t�sk�ppen 1017-et - ez azt jelzi, hogy a vet�lyt�rsak �ltal el�rt 800 km-es �lettartamot a Mercedesn�l tov�bbra sem tudj�k biztos�tani), �s k�sz csoda, hogy R�ikk�nen aut�j�t ilyen kev�s felk�sz�l�ssel j�l bel�tt�k.

A McLarenn�l rem�lni fogj�k, hogy a Brit Nagyd�j h�tv�g�je fordul�pont volt. Az elm�lt id�szakban t�l sok hib�t k�vettek el, �s t�l nagy t�mad�si fel�letet hagytak szabadon a k�zv�lem�ny sz�m�ra. A felv�g�snak tartott Communications Centre (a McLaren ultramodern v�lasza a mezei motorhome-okra), a m�regdr�ga (becsl�sek szerint 300 milli� doll�ros!) McLaren Technology Centre, vagy a Mercedes-McLaren SLR supercar h�zon bel�li gy�rt�sa mind-mind �gy csap�dott le a nyilv�noss�g el�tt, hogy a McLaren vezet�s�vel elszaladt a szek�r. Minderre az MP4-18 r�mdr�m�ja tette fel a koron�t, amire - ismerj�k el - egy modern �lcsapatnak nem is lehet ments�ge.

A McLarenn�l is a szem�lyi �gyek tiszt�z�s�val kell kezdeni a rendrak�st. Pl. aligha tarthat�, hogy a Mercedes motorok fejleszt�s��rt felel�s k�t ember, Mario Illien �s Werner Laurenz nem hajland� be�lni ugyanabba az aut�ba, s m�g mindig zavaros kiss�, hol v�lik el Ron Dennis �s Martin Whitmarsh hat�sk�re. Ha a technikai felt�telek megfelel�ek lesznek, egy R�ikk�nen-Montoya p�rossal a McLaren b�rmire k�pes lehet; ugyanakkor belezavar a k�pbe, hogy a technikai igazgat� Adrian Newey mand�tuma 2005. j�lius�ban lej�r. Newey az elm�lt id�szakban t�bbsz�r is motiv�ci�s zavarokkal k�szk�d�tt, s b�r a 19B sikere (ebben az aut�ban nagyobb szerepet v�llalt, mint a f�k�nt Neil Oatley �s Mike Coughlan �ltal tervezett 19-ben) azt mutatja, hogy semmit sem felejtett, ha a t�voz�s mellett d�nt, igencsak neh�z lesz p�tolni. �gyes �s tapasztalt technikai igazgat�b�l manaps�g kevesebb szaladg�l a paddock-ban, mint valaha.

A McLaren most teh�t tiszta lappal indul, �s a sors ir�ni�ja, hogy amennyire hib�s d�nt�snek t�nt Montoya �tigazol�sa a Williamst�l n�h�ny h�nappal ezel�tt, most annyira helyesnek l�tszik; ha Montoy�nak szerencs�je van, �ppen akkor �l �t a McLarenbe, amikor a csapat felsz�ll� �gba ker�l.

Ne kiab�ljuk el...

Valahol jellemz� a Forma-1 �llapot�ra, hogy a k�zv�lem�nyt mennyire l�zba hozt�k a Mika H�kkinen �s Jacques Villeneuve visszat�r�s�r�l sz�l� h�rek. Mindez azt mutatja, hogy a sorozat val�ban h�j�n van az igazi szt�roknak, �s az emberek t�bbs�g�nek a fant�zi�j�t m�g mindig jobban megmozgatja H�kkinen, mint - mondjuk - Fernando Alonso.

Legut�bb Ayrton Senna hal�la ut�n, 1994-ben fordult el�, hogy egyetlen vil�gbajnok sem volt a mez�nyben, de a jelenlegi helyzet, amelyben Schumacher az egyetlen, szint�n nem tesz j�t a Forma-1-nek. Pedig nem is olyan r�gen, 1999-ben a mez�ny m�g egyszerre n�gy vil�gbajnokkal b�szk�lkedhetett: akkor Schumacher mellett Damon Hill, Jacques Villeneuve �s Mika H�kkinen is emelte a sorozat f�ny�t.

H�kkinen vagy Villeneuve visszat�r�se cs�b�t�, b�r van egy olyan felhangja, hogy a jelenlegi felhozatalb�l �gysem tudja senki legy�zni Schumacher Ferrarij�t, h�t t�masszunk fel valakit, akinek m�r siker�lt. Ezt persze hivatalosan nem ismert�k el, m�gis gyan�that�, hogy mindk�t versenyz� a Williams �l�s�re p�ly�zik; a Williams meg, mivel nem szereti a zs�kbamacsk�t, r�juk.

Mindez sz�p �s j�, csakhogy a magam r�sz�r�l h�rom szempontb�l is agg�lyosnak tartan�m, ha valamelyik hajdani szt�r a Williamsn�l kelten� �letre a p�lyafut�s�t. Egyr�szt biztos, hogy ez a Forma-1 n�pszer�s�g�re pozit�v hat�ssal lenne, belpolitikai �rtelemben viszont �rtana a sportnak, mert a j� pil�ta�l�sekre �vek �ta v�rakoz� versenyz�k (pl. Nick Heidfeld vagy Giancarlo Fisichella) megint elesn�nek a bizony�t�si lehet�s�gt�l.

M�sr�szt nem vagyok sz�z sz�zal�kig meggy�z�dve arr�l, hogy a Williams j�l j�rna H�kkinennel vagy Villeneuve-vel. Val�sz�n�leg egyik�k sem k�rne sokat, �r/�rt�k ar�nyban teh�t kiv�l� v�laszt�st jelenthetnek, hossz� t�von viszont nem lehet r�juk �p�teni; m�rpedig itt lenne az ideje, hogy a Williamsn�l �ltal�noss�gban is �jra�rt�kelj�k a pil�t�k szerep�t, azaz ne egyszer�en elemnek tekints�k �ket, amit id�nk�nt cser�lni kell, hogy menjen az aut�. Ha az FW27 vil�gver� konstrukci� lesz, egy H�kkinen vagy Villeneuve sz�ll�thatja az eredm�nyeket, egy�bk�nt viszont a csapat szempontj�b�l nem l�tom sok �rtelm�t a szerz�dtet�s�knek.

Harmadr�szt a pil�t�k szempontj�b�l sem vesz�lytelen egy ilyen visszat�r�s. Els�lhet �gy, mint Niki Laud�� vagy Alain Prost�, akik �jb�li megjelen�s�k ut�n hozz�adtak egyet a vil�gbajnoki c�meik sz�m�hoz, viszont �gy is, mint Nigel Mansell�, aki 1995-ben alig f�rt bele a McLaren MP4-10-be, amikor pedig San Marin�ban v�gre belepasszintott�k, cs�fosan leszerepelt. A sz�net j�t tehet a versenyz�knek, mert felt�ltheti �ket energi�val; hogy motiv�ci�val is szolg�l-e, m�s k�rd�s.

Mivel Mark Webber j�v�re szinte biztosan a Williamsn�l k�t ki, feltehet�en csak egy pil�ta�l�s maradt szabadon, �n pedig szem�ly szerint �gy v�lem, Fisichella meg�rdemelne egy es�lyt (ahogy Silverstone-ban �tverekedte mag�t a mez�ny�n a Sauberral, tan�tani val� volt, �s ez a Williams figyelm�t sem ker�lte el). K�zben nem teljesen kiz�rt, hogy Hockenheimban Nick Heidfeldet �ltetik be Montoya mell�, mert a BMW szeretne egy n�met pil�t�t l�tni az aut�ban a hazai verseny�n, �s a Jordann�l Timo Glock �gyis b�rmikor be tud ugrani Heidfeld hely�re.

A probl�ma csak az, hogy egy ilyen "beugr�s" �pp�gy t�nkreteheti egy versenyz� p�lyafut�s�t, mint ahogy lend�letet is adhat neki (l�sd Marc Gen�t). Nem szerencs�s mindent feltenni egy lapra.

A BAR az el�z� k�t versenyen nagyj�b�l �gy t�nt el a hull�mokban, ahogy a McLaren kiemelkedett azokb�l. �ppen, amikor m�r kezdt�k elhinni, hogy a brackley-i ist�ll� k�pes a szezon v�g�ig meg�rizni a lend�let�t, kifogytak a szuszb�l. N�h�ny h�ttel ezel�tt m�g arr�l besz�ltek, hogy nagyj�b�l ebbe a magass�gba tervezt�k az els� futamgy�zelm�ket, a silverstone-i h�tv�ge ut�n azonban David Richards is elismerte: val�sz�n�tlen, hogy id�n b�rhol is nyerni tudnak.

�rdekes m�don hasonl� hull�mv�lgybe ker�lt a Williams is, m�gpedig �ppen Magny-Cours-ban, ahol el�sz�r vetett�k be az �j aero-csomagot. Montrealban �s Indyben a sebess�g�k megvolt, csak a szerencs�j�k hi�nyzott a j� eredm�nyhez; Magny-Cours-ban �s Silverstone-ban viszont m�r egyszer�en nem voltak el�g gyorsak. Olyannyira, hogy ki is estek a konstrukt�ri tr�fe��rt folytatott k�zdelemb�l.

Nem tartom teljesen kiz�rtnak, hogy a megtorpan�s oka a versenyz�kkel kapcsolatos helyzetben keresend�. Mivel az �v v�g�n mind Montoya, mind Ralf Schumacher elhagyja a csapatot, a hossz� t�v� fejleszt�sekben tal�n nem mernek r�juk hagyatkozni, teh�t az inform�ci��raml�s az eddigin�l szigor�bb sz�r�n kereszt�l bonyol�dik. Igaz ugyan, hogy a versenyz�ket manaps�g nem szok�s m�lyen beavatni a fejleszt�sekkel kapcsolatos technikai r�szletekbe (nem is �rtenek hozz�), de az arany k�z�p�ton maradni neh�z, �s nem lehetetlen, hogy a Williams t�l titkol�z�v� v�lt.

A BAR �s a Williams mellett Silverstone-ban a Renault helyzete is megingott (Alonso n�gy hellyel el�r�bb rajtolt Fisichell�n�l, de elhib�zott taktik�ja miatt es�lye sem volt a pontszerz�sre), ez azonban val�sz�n�leg csak pillanatnyi zavar, ami a p�lya jellegzetess�geib�l ad�dott.

N�gy versenyen h�rom nagy baleset - az embernek �hatatlanul az a gondolata t�mad, hogy a gondvisel�s k�ts�gbeesetten pr�b�l c�lozgatni valamire. Hogy Silverstone-ban �ppen az a Jarno Trulli bukott �ri�sit, aki a sebess�gek cs�kkent�s�nek egyik legodaad�bb h�ve, szint�n sorsszer�nek t�nik.

Most t�l gyors-e a modern Forma-1, avagy sem? Amint azt a Galaxis �tikalauz �ta tudjuk, a v�laszad�shoz el�sz�r pontosan meg kell �rten�nk a k�rd�st. A n�z�knek term�szetesen sohasem lesz "t�l" gyors az aut�sport (igaz, amikor az �cs�met gyerekkor�ban kivittem a Magyar Nagyd�jra, a Porsche Supercup jobban tetszett neki a Forma-1-n�l, mivel ott k�nnyebben tudta k�vetni az esem�nyeket), a versenyz�k al� viszont igenis ker�lhetnek olyan aut�k, amelyek m�r meghaladj�k az emberi k�pess�gek elm�leti hat�rait. A helyzet kiss� paradox, mert n�h�ny nagy �reg arra panaszkodik, hogy a mai F1-es aut�kat t�l k�nny� vezetni, n�h�ny versenyz� meg arra, hogy azok t�l gyorsak; a l�tsz�lagos ellentmond�s azonban k�nnyed�n feloldhat�, hiszen a pil�t�k nem a tr�kk�s aut�kt�l, hanem az �ri�si sebess�gek miatti kock�zatt�l tartanak.

Az igazs�g az, hogy a n�z�k semmit sem venn�nek �szre, ha az aut�k visszat�rn�nek a hat-h�t �vvel ezel�tti temp�hoz, mert a kb. 7%-os sebess�gcs�kken�s szabad szemmel m�g a lel�t�kr�l is alig �rz�kelhet�, a TV-b�l pedig egy�ltal�n nem. A dilemma sokkal ink�bb elvi jelleg�: szabad-e er�szakkal lass�tani azt a sportot, amelynek l�teleme a sz�guld�s? A v�lasz sokak szerint hat�rozottan nem.

Olivier Panis nemr�g azt mondta: abban a pillanatban, amikor �gy �rzi, hogy t�l gyors az aut�ja, sz�gre akasztja a sisakj�t. Ez persze �rthet� �ll�spont; csakhogy �ppilyen �rthet� a biztons�gra val� t�rekv�s is, hiszen az nem m�s, mint a minden �l�l�nyre jellemz� l�tfenntart�si �szt�n egyik megnyilv�nul�sa. Sajnos eljutottunk oda, hogy a k�tf�le elv nem szintetiz�lhat�, mert az anyagtechnol�gia fejl�d�se nem k�pes tartani a l�p�st a sebess�gek n�veked�s�vel, a biztons�g teh�t a t�r�stesztek k�vetelm�nyeinek szigor�t�sa helyett csak a temp� cs�kkent�s�vel jav�that�.

Mondhatn�nk, hogy 30-40 �vvel ezel�tt az aut�sportban mindennaposak voltak a hal�lesetek, a versenyz�k m�gis szenved�lyesen ragaszkodtak a hivat�sukhoz, a biztons�g pedig az�ta �sszehasonl�thatatlanul jobb lett, a mai pil�t�knak teh�t nincs mi�rt panaszkodniuk. Csakhogy a vil�g megv�ltozott: a sz�lesebb nyilv�noss�g mag�val hozta a k�zv�lem�ny szigor�bb �t�lkez�s�t is. Ayrton Senna �s Roland Ratzenberger trag�di�ja megmutatta, hogy a k�z�ns�g gyomra m�r nem veszi be az ilyesmit, �s a Forma-1 nem engedhet meg mag�nak t�bb ekkora megr�zk�dtat�st.